Pécsi Tudományegyetem

PTE - Felvételizőknek

 

 

Felvételi magazin

Szükséges végzettségek

Nyomtatóbarát változatPDF változat

Milyen végzettségre van szükséged, hogy részt vehess bizonyos képzéseken?
Íme...

Alapképzéshez, egységes osztatlan képzéshez, felsőoktatási szakképzéshez szükséges végzettségek

Magyarországi felsőoktatási intézménybe felsőoktatási szakképzésre, alapképzésre és egységes osztatlan képzésre az jelentkezhet, aki legalább érettségi bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű bizonyítvánnyal, tanúsítvánnyal, oklevéllel rendelkezik. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk az érettségi vizsgákra vonatkozó tudnivalókat.

Az érettségiző diákok 2005 óta már mindannyian a kétszintű érettségi rendszernek megfelelő, új követelmények szerint vizsgáznak a 4 kötelező (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv vagy nemzetiségi nyelv vagy nemzetiségi nyelv és irodalom) és egy választható (összesen tehát legalább 5) vizsgatárgyból közép- vagy emelt szinten. A továbbtanulásra való jogosultság szempontjából nincsen különbség a „régi” típusú érettségi és a 2005-től érvényben lévő kétszintű érettségi rendszerben szerzett bizonyítvány között azzal a különbséggel, hogy a nem kétszintű érettségi vizsgarendszerben szerzett érettségi vizsgaeredmények közül kizárólag a közismereti tárgyakat lehet beszámítani az érettségi pontokba.

Az érettségire jelentkező tanuló maga dönti el, hogy mely tantárgyakból kíván középszinten és melyekből emelt szinten vizsgázni. A tanulónak joga van minden vizsgatárgyból középszintű vizsgát tenni, illetve akár az összes vizsgatárgyból emelt szintű vizsgára jelentkezni.

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA

A középszintű érettségi a középiskolai tanulmányokat lezáró, központi követelményekre épülő, de belső lebonyolítású és részben belső értékelésű vizsga. A középszintű érettségi vizsga az adott tantárgy általános érettségi követelményei alapján állhat írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészből, csak írásbeli vagy csak szóbeli vizsgarészből is. A kétszintű érettségi bevezetése (2005) előtt tett érettségik – jogszabálynál fogva – középszintű eredménynek minősülnek.

AZ EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA

Az emelt szintű vizsga külső vizsga, azaz a vizsgáztatás elszakad a felkészítő iskola tanáraitól. Az írásbeli vizsgadolgozatokat nem a tanuló iskolájában javítják és értékelik, hanem ezt független értékelők végzik, akik a tanulót nem ismerik. Az emelt szintű szóbeli vizsga az egyes vizsgatárgyakból tantárgyi bizottság előtt zajlik. A tantárgyi bizottságok központi vizsgahelyszíneken (általában iskolákban) működnek. A vizsgahelyszíneket az Oktatási Hivatal úgy határozza meg, hogy a vizsgázók számára megfelelően megközelíthetőek legyenek. Az emelt szintű szóbeli érettségi vizsgákat a középszintű szóbeli vizsgák előtt bonyolítják le. Az érettségi vizsgák megszervezésének időrendjét a tanév rendjéről szóló rendelet tartalmazza.

ÉRETTSÉGI VIZSGÁRA VALÓ JELENTKEZÉS

Érettségi vizsgára – a vizsga szintjétől függetlenül – a tanulói jogviszonnyal rendelkező vizsgázók a május-júniusi vizsgaidőszakra csak abban a középiskolában jelentkezhetnek, ahol a tanulói jogviszonyuk fennáll. Minden további információt és segítséget a vizsgázónak a saját középiskolája fog megadni. A tanulói jogviszonnyal már nem rendelkező vizsgázók – a vizsga szintjétől függetlenül – az Oktatási Hivatalban, vagy személyesen egy vizsgát szervező középiskolában jelentkezhetnek. (A középiskolák azonban nem kötelesek fogadni a tanulói jogviszonyban nem álló vizsgázók jelentkezését.) A vizsgázó érettségi jelentkezéseit – függetlenül a vizsgák szintjétől – csak egy intézményben adhatja le. Az érettségi vizsgára a felsőoktatási felvételi jelentkezéstől függetlenül, külön jelentkezési lapon 2014. március 1-ig kell jelentkezni.

AZ ÉRETTSÉGI ÉS A FELSŐOKTATÁSI FELVÉTELI ELJÁRÁS KAPCSOLATA

Az érettségi bizonyítvánnyal igazolható érettségi végzettség az alapképzésben, az osztatlan mesterképzésben, illetve a felsőoktatási szakképzésben való részvétel alapfeltétele, ennek igazolása nélkül a jelentkező nem nyerhet felvételt!

Az érettségi pontok kiszámításakor főszabályként az adott képzési területen előírt két érettségi vizsgatárgyat veszik figyelembe. Amennyiben az adott képzési területen kettőnél több érettségi vizsgatárgyat határoztak meg a felsőoktatási intézmények, a vagylagosan meghatározott érettségi vizsgatárgyak közül a jelentkező számára legkedvezőbb két érettségi vizsgatárgy vizsgaeredményeinek százalékos teljesítményéből számítják az érettségi pontokat.

Az érettségi pontok száma egyenlő (mind közép-, mind emelt szinten) az érettségi vizsgán elért százalékos eredménnyel.

Milyen érettségi tárgyakból számolják az érettségi pontokat?

A felsőoktatási intézmények meghatározták, hogy az alapképzési, valamint osztatlan mesterképzési szakokra jelentkezőknek – képzési területenként, egyes esetekben alapképzési szakonként – mely érettségi vizsgatárgyak eredményeiből számolják ki az érettségi pontjait.

Ez alól kivétel:

  • a felsőfokú végzettségű jelentkező érettségi pontjait a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott módon, a korábbi felsőfokú tanulmányok max. 200 pontos értékelésével és annak duplázásával is meg lehet állapítani. Ebben az esetben nem kötelező a jelentkezési feltételként meghatározott emelt szintű érettségi vizsga letétele a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára, továbbá tanulmányi pontok kiszámítására nincs lehetőség. Kérjük, amennyiben felsőfokú végzettséggel rendelkezik forduljon további információkért a releváns felsőoktatási intézményhez.

Felsőoktatási szakképzésben a felsőoktatási intézmények általában nem határoznak meg érettségi követelményeket, ezért az érettségi eredmények közül a két legkedvezőbb eredményt veszik figyelembe.

A kétszintű érettségi rendszer bevezetése előtt teljesített, az új rendszerben nem meghirdetett közismereti érettségi vizsgatárgyak megfeleltethetők az új érettségi rendszer közismereti érettségi vizsgatárgyainak, ugyanis előfordulhat, hogy amikor a jelentkező az érettségi vizsgáját letette, az érettségi vizsgatárgyat még másképp hívták és esetlegesen más tematikában oktatták.

Amennyiben a jelentkező érettségi pontjait az emelt szinten teljesített érettségi vizsga eredménye alapján számítják, a jelentkező az emelt szinten teljesített legalább 45 százalékos eredményű érettségi vizsgáért tárgyanként 50-50 többletpontra jogosult.

AKIK A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI BEVEZETÉSE (2005) ELŐTT FEJEZTÉK BE KÖZÉPISKOLAI TANULMÁNYAIKAT

Azoknak a jelentkezőknek, akik már korábban szereztek érettségi bizonyítványt, nem kell feltétlenül újra érettségizniük. Korábbi érettségi vizsgaeredményük nem évül el, időkorlát nélkül felhasználhatják továbbtanulásuk során az érettségi pontok számításához.

A 2005 előtt szerzett közismereti érettségi eredmények automatikusan (tehát külön elismertetés nélkül) középszintű érettségi vizsgaeredménynek minősülnek és az érdemjegyek az alábbi százalékos teljesítményeknek feleltethetők meg:

  • jeles (5) 100%,
  • jó (4) 79%,
  • közepes (3) 59%,
  • elégséges (2) 39%.


Az 1974-ben érettségizettek
érettségi minősítéseit a felsőoktatás a következőképpen veszi figyelembe: megfelelt: középszint 79%; jól megfelelt: középszint 100%.

Kell-e feltétlenül újra érettségizni?
Aki a felsőoktatási felvételi eljárás événél korábban szerezte rendes érettségi vizsgáját, annak lehetősége van újra érettségit tennie egy, kettő vagy akár több tárgyból is (l. a 2005 előtti érettségivel rendelkező jelentkezőkre vonatkozó részeket, illetve bővebb információ az Oktatási Hivatal honlapján található: www.oktatas.hu

Új érettségi vizsgára akkor kell vagy lehet jelentkezni, ha:

  • a felsőoktatási felvételi eljárásban a jelentkező az általa megjelölt szakra az érettségi pontok számításához szükséges előírt tárgy(ak)ból egyáltalán nem rendelkezik érettségi vizsgaeredménnyel,
  • rendelkezik érettségi vizsgaeredménnyel, de nem az előírt szinten (pl. amikor követelmény az emelt szintű érettségi),
  • rendelkezik érettségi vizsgaeredménnyel, de a kedvezőbb pontok elérése érdekében annak szintjén emelni szeretne,
  • eredményén – ugyanazon a szinten, de – javítani szándékozik.


Ezekben az esetekben a felsőoktatási felvételi jelentkezéstől elkülönülten kell érettségi vizsgára jelentkezni. Az érettségi vizsgára történő jelentkezésről bővebb információt az Oktatási Hivataltól
lehet kapni.

Mesterképzéshez szükséges végzettségek

A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint a többciklusú felsőoktatási képzési rendszerben. A mesterképzés bemeneti és felvételi követelményei a következők: 

a) A mesterképzés alapvető bemeneti követelménye valamely felsőfokú végzettség megléte. Mesterképzésre beadhatja felvételi kérelmét bárki, aki a jogszabályban meghatározott határidőig megszerzi az alábbi felsőfokú végzettségek valamelyikét: 

  • alapképzési ciklusban szerzett, alapfokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevél,
  • mesterképzési ciklusban szerzett, mesterfokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevél,
  • a 2006 előtti képzési rendszerben szerzett főiskolai szintű végzettség,
  • a 2006 előtti képzési rendszerben szerzett egyetemi szintű végzettség.


Fontos hangsúlyozni, hogy mesterképzésre nemcsak az új képzési rendszerben megszerzett, alapfokozatot vagy mesterfokozatot tanúsító oklevéllel rendelkezők jelentkezhetnek, hanem a korábbi képzési rendszer szerinti főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezők is beadhatják felsőoktatási felvételi jelentkezésüket, amennyiben a felsőoktatási intézmény által előírt feltételeknek megfelelnek (l. az alábbi pontot). 

b) Abban az esetben teljesíti a jelentkező a bemeneti követelményeket, ha korábbi felsőfokú tanulmányai beszámíthatók az adott mesterképzési szakon. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként a felsőoktatási intézmények által elfogadott szakképzettségek:

  • Teljes kreditérték beszámításával figyelembe vehető szakok. A meghatározott oklevéllel rendelkező jelentkezőknek az oklevelükben szereplő kreditek mennyisége teljes mértékben feltétel nélkül figyelembe vehető a mesterképzésben folytatott tanulmányok során.
  • A mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott további kreditek teljesítésével beszámítható szakok. A felvételi intézményenkénti feltételei c. rész általában tartalmazza azon főiskolai, egyetemi szintű végzettségek és szakképzettségek, illetve alapképzési szakokon vagy mesterképzési szakokon megszerzett oklevelek megjelölését, amelyeket az adott mesterképzési szakon a felsőoktatási intézmény a jelentkezés, illetve felvétel feltételéül elfogad.

A megfelelő végzettségeket és szakképzettségeket igazoló dokumentumokat a felsőoktatási felvételi jelentkezési lap beadásakor, de legkésőbb 2013. július 10-ig kell benyújtani. 

c) A felsőoktatási intézmény A felvétel intézményenkénti feltételei c. részben meghatározza a mesterképzésre jelentkezők rangsorolásának, a pontszámításnak a módját: az alapképzésben, mesterképzésben, illetve a korábbi egyetemi vagy főiskolai képzésben nyújtott teljesítmény értékelésének módját, elveit, a felvételi feltételeket, a vizsgakövetelményeket.

Mesterképzésre jelentkezhet bárki, aki felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, legyen az a szakképzettség hagyományos főiskolai vagy egyetemi szintű, akár alapfokozatot vagy mesterfokozatot adó.
Minden esetben szükséges azonban arról tájékozódni, hogy az adott felsőoktatási intézmény a választott mesterképzési szakon elfogadja-e az adott oklevelet az előfeltételek teljesítéseként.

Forrás: felvi.hu