Pécsi Tudományegyetem

PTE - Felvételizőknek

 

 

Felvételi magazin

Tanári mesterszakok

Nyomtatóbarát változatPDF változat

Tanári szakképesítés a bolognai koncepció szerint csak a mesterképzésben szerezhető. Figyelem! Ezek a képzések kifutó rendszerben hirdethetők 2016-ig, hogy a korábban alapképzésüket megkezdők számára lehetővé tegyék a tanári végzettség és szakképzettség megszerzését.

Az elv az, hogy a közoktatás igényeit kielégítendő a tanárképzés - kevés kivételtől eltekintve - kétszakos legyen, és inkább a tanári szakma elsajátítására koncentráljon, semmint a magas szintű szakismeretre.

Fontos tudni, hogy a szak neve: tanár szak, mögötte pedig a szakképzettség megnevezése: pl. tanár - angoltanár.

Alapozás az alapképzésben

Aki már az alapképzésben eldöntötte, hogy tanár szeretne lenni, annak módja van ezt már ott megalapozni.

Elsősorban azzal, hogy meglévő szakja mellé (pl. fizika), melyet 110 kredit értékben tanul, felveszi egy másik szak ún. minor változatát (pl. matematika), melyet 50 kredit értékben tanul. Ezzel készül fel a kétszakos tanári mesterképzés szakterületi részére.

A másik teendő, hogy felvegyen 10 kredit értékben pedagógiai-pszichológiai tárgyakat. Ezzel készül fel a kétszakos tanári mesterképzés szakmai részére. (A PTE-n ez a 10 kredit a mesterszakos tanulmányok első két félévében is pótolható.)

Első és második közismereti szak

Közismereti szakoknak minősülnek az alábbiak:

  • idegennyelvek (romológia is)
  • magyar
  • matematika
  • történelem
  • kommunikáció
  • ember és társadalom
  • pedagógia
  • biológia
  • fizika
  • kémia
  • földrajz
  • környezettan
  • ének-zene
  • mozgóképkultúra- és médiaismeret
  • vizuális- és környezetkultúra
  • informatika
  • természetismeret-tanár
  • testnevelés
  • egészségfejlesztés

Első közismereti tanárszaknak az alapképzés fő szakjának megfelelőt lehet felvenni.
Tehát például egy történelem szakon végzett diplomás, aki a történelem mellett magyart végzett ún. minor változatban (tehát 110 kreditje van történelemből és 50 magyarból) csak történelemtanári mesterszakra mehet és második közismereti szakként választhatja a magyartanárit.

Kizárólag második szak

Vannak olyan tanárszakok, melyeket kizárólag másodikként lehet felvenni (azaz az elsővel párhuzamosan vagy az után, már diploma birtokában).

Ilyenek pl. nyelv- és beszédfejlesztő tanár, filozófiatanár, ügyviteltanár. Ezeket csak az első tanári szakképzettség mellé vagy után lehet felvenni. Az előző példánkban szereplő diák a magyar szakon megszerzett 50 kreditjére felveheti pl. a nyelv- és beszédfejlesztő tanár vagy akár a hon- és népismerettanár szakokat is a fő szak, a történelem mellé.

Az, hogy mely szakok vehetők fel elsőként, melyek másodikként és ezekre milyen feltételekkel lehet bekerülni itt olvasható.

Diplomások. Ismétlés a tudás anyja?

Eddig szinte csak azokról volt szó, akik tanulmányaikat a bolognai rendszerben kezdték. Nem kevesen vannak viszont azok sem, akik a hagyományos rendszerben szereztek egy vagy több diplomát, és még mindig van kedvük továbbképezni magukat, vagy az élet úgy hozta, hogy újabb tanulmányokba kell kezdeniük.

Azoknak, akiknek főiskolai diplomájuk van, és magasabb szintűt szeretnének, ezért jelentkeznek diszciplináris mesterszakra ÉS teszik mindezt szakirányban, azaz pl. történelem főiskolai diplomával történelem - akár tanári - mesterszakra mennek, különösebb problémával nem kell szembesülniük.

Akik viszont teljesen más szak után érdeklődnek, nézzék meg alaposan, hogy diplomájuk megfelelő-e a választott szakra, kell-e kreditelismerési kérelmet beadniuk, esetleg különbözeti tanulmányokat kell végezniük.

Problémásabb azonban azok helyzete, akik tanári mesterszakra jelentkeznének különféle diplomákkal. Nagyon sok tanító szeretne tanári szakképzettséget szerezni mesterszak elvégzésével, nekik azonban tudniuk kell, hogy a tanítói diplomák nem fogadhatók el egy az egyben, nekik különbözeti tanulmányokat kell végezniük, hogy teljesítsék azt a feltételt, amely 50 szakterületi kreditet ír elő az első tanári szakképzettség megszerzéséhez (ők a műveltségi területükön mintegy 25 kreditnyi ismerettel bírnak). A tanítók számára elsődlegesen a pedagógiatanár vagy a neveléstudomány mesterszak ajánlható.

Pontszámítás a tanári mesterképzésben

A jelentkező teljesítményét felvételi pontszámmal, 100 pontos rendszerben kell értékelni, amelyet a tanulmányi pontok, a felvételi vizsgapontok és a többletpontok összegzésével kell számítani. Amennyiben a jelentkezőnek kötelező második tanári szakképzettséget, illetve speciális pedagógiai modult választania, akkor szakképzettségenként külön-külön, az alábbiakban meghatározottak szerint kerül sor a felvételi összpontszám meghatározására. A felvételi ponthatár megállapítására szintén szakképzettségenként kerül sor. Amennyiben a jelentkezőnek kötelező második tanári szakképzettséget, illetve speciális pedagógiai modult választania, és csak egyik tanári szakképzettség esetében éri el, illetve haladja meg a felvételi ponthatárt, akkor a felvételi kérelme nem teljesíthető.

A művészeti, művészetközvetítő és sporttudományi képzési területhez tartozó tanári szakképzettségekre jelentkezők esetében a jelentkezők teljesítményét kizárólag a gyakorlati vizsga alapján is meg lehet állapítani, az eltérő pontszámítási módszereket jelen szabályzat kari mellékletei tartalmazzák. Ugyanakkor a közismereti és szakmai tanári szakok esetében minden Kar egységesen a jelen mellékletben részletezett felvételi eljáráshoz, pontrendszerhez igazodik.

Tanulmányi pontok

A jelentkező alapszakon vagy a régi képzési szerkezet szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű képzése során nyújtott tanulmányi teljesítményét pontszámmal kell értékelni (továbbiakban: tanulmányi pont), melynek összege maximum 45 pont.

A tanulmányi pontokat a mesterképzéshez szükséges diplomát eredményező képzésben szerzett oklevél minősítése alapján, az alábbiak szerint kell meghatározni:

Diploma minősítése Tanulmányi pont
jeles (4,51-) 45
jó (3,51-4,50) 36
közepes (2,51-3,50) 27
elégséges (-2,50) 18

Felvételi vizsgapontok

A tanári mesterképzési szakon (szakképzettségenként) a szóbeli felvételi vizsga eredménye alapján megállapított felvételi vizsgapontok összértéke maximum 45 pont lehet.

A szóbeli felvételi vizsga szakmai és motivációs beszélgetésből áll.

Az adott szakképzettségre irányuló szakmai és motivációs beszélgetésen a jelentkező – a magával hozott egy oldalas vázlat alapján (kb. 10 percben) – kifejti az adott tanári szakképzettség iránti motivációját. A vázlatot a felelet megkezdése előtt le kell adni a vizsgabizottságnak. A szóbeli felvételi vizsgán a szakterületi ismereteket, tájékozottságot és a tanári pályára való alkalmasságot egyaránt bizonyítania kell a jelentkezőnek.

A felvételi eljárással kapcsolatos költségeinek fedezésére valamennyi Kar 4000 Ft külön eljárási díjat határoz meg.

A szakmai és motivációs beszélgetés szempontjait, tárgyköreit és a felkészüléshez ajánlott szakirodalmat a Pedagógusképzési Koordinációs Központ (továbbiakban: PKK), valamint az adott tanári szakképzettséget meghirdető kar határozza meg; s ezeket a karok, valamint az egyetem honlapján közzé is kell tenni.

A felvételi eljárás szervezeti keretei

A vizsgáztató bizottság legalább 3 tagból áll, amelyből

  • 1 fő a tanári szakképzettségnek megfelelő képzési területen – legalább adjunktusi munkakörben foglalkoztatott – oktató,
  • 1 fő a pedagógia és pszichológia képzési ágnak megfelelő tárgykörben foglalkoztatott oktató,
  • 1 fő gyakorlóiskolai vezető tanár vagy partneriskolai tanár, illetve amennyiben a vizsga időpontjában gyakorlóiskolai vagy partneriskolai tanár részvételére nincs lehetőség, ebben az esetben erre a helyre a fenti két pontnak megfelelő oktató delegálható.

A vizsgáztató bizottság munkájában tanácskozási joggal részt vehetnek: a hallgatói részönkormányzatok által delegált hallgatók.

Többletpontok

A tanári mesterképzési szakon kötelezően adandó többletpontokon túl, felhatalmazás alapján a kiemelkedő szakmai teljesítményért az alábbiak szerint adható többletpont:

  • szakirányú munkakörben eltöltött pedagógiai/szakmai legalább 2 éves, hivatalosan (munkaviszony-igazolással) igazolt gyakorlat: 2 pont;
  • korábban elnyert pedagógiai/szakmai ösztöndíjak és pályázatok: 2 pont;
  • pedagógiai/szakmai szervezetben való tevékenység: 2 pont;
  • pedagógiai/szakmai publikációs tevékenység (külföldi vagy magyarországi konferencia előadás – poszter, absztrakt –, kivéve a TDK, OTDK konferencián): 2 pont;
  • pedagógiai/szakmai folyóiratban megjelent publikáció: 2 pont;
  • OTDK-n bemutatott (de 1-3. helyezést el nem ért) dolgozat: 2 pont.

A kiemelkedő szakmai teljesítményért a jelentkező abban az esetben is csak 4 többletpontra jogosult, ha a különböző jogcímek alapján elért többletpontjainak összege ezt meghaladná.

Amennyiben a jelentkező idegen nyelv műveltségi területen tanári szakképzettséget eredményező képzésre felvételizik, az adott jelentkezési helyén jelen szabályzat 19. §-ában foglaltaktól eltérően, az adott célnyelven letett bármely nyelvvizsgáért többletpont nem adható, kivéve ha a bemeneti feltételek felsőfokú nyelvvizsga meglétét nem követelik meg.

Kreditelismertetés

A tanári mesterképzési szakra történő jelentkezés esetében a bemeneti feltételeket a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítási eljárás rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Kormányrendelet, valamint az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet rendelkezései együttesen határozzák meg.

A jelentkezési lapon szolgáltatott adatok alapján az Iroda ellenőrzi, hogy a jelentkező rendelkezik-e az általa megjelölt első, illetve második tanári szakképzettség vonatkozásában a szükséges előtanulmányokkal. Amennyiben a rendelkezésre álló adatok alapján a bemeneti feltételek teljesítése nem határozható meg egyértelműen az Iroda hiánypótlásra szólítja fel a jelentkezőt.

A felvételi eljárásból ki kell zárni az adott jelentkezési helyen azt a jelentkezőt, aki nem tesz eleget a jogszabályban meghatározott bemeneti követelményeknek. Az Iroda erről írásban értesíti a jelentkezőt.

Az Egyetem a 10 kreditértékű tanári felkészítést megalapozó, pályaorientációt segítő ismeretek (továbbiakban: tanári alapozó modul) követelményeinek teljesítését nem írja elő a tanári mesterképzési szakra a belépés feltételeként. Amennyiben a jelentkező felvételekor még nem rendelkezik a tanári alapozó modulban igazolt teljesítéssel, a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítási eljárás rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Kormányrendelet 12. § (6) bekezdése alapján, ezen követelményeknek a felvételt nyert jelentkező a képzés első két félévében köteles eleget tenni. A mesterképzésben a felkészítő kurzusokért térítési díjat kell fizetni.

A PTE egyes karainak tanári mesterszakjairól információ a Kari oldalak menüponton keresztül elérhető!

Néhány fontos tájékoztató a mesterképzésben már résztvevő hallgatók számára

További információ: Felvi.hu